2013. február 28., csütörtök

med-azaz közepes, vagy félig meditatív ?

Gáborkánk majdnem egyedül maradt az esti meditációs dolgával. mi azért csevegtünk, mert szoktunk, meg mert én nem veszem magamra mindazt amit mond. tudom, nem bántani akar és a segítő szándék még mindig fontosabb, mint az esetleges rosszul megfogalmazott gondolatok. amiben igaza van: szeretethiányom van. ez ok, az is igaz, hogy először magammal kell elrendeznem, megszeretnem azt a vkit, aki most vagyok, hogy mássá válhassak, vagy inkább vállalhassam önmagam. azt hiszem, ez utóbbi a fontosabb. érnek negatív hatások, de inkább az számít, én hogyan reagálok ezekre. hiszen az én reakcióm a világra alakítja a világomat. ismét belefutottunk a döntés kérdéskörbe. itt állok 33 évesen, jó még csak 32 , de nem tudom, igazán mit kezdhetnék az életemmel. vannak ötleteim, de véghez is kell vinni őket és a lendület sajnos elfogy. túl hamar fáradok bele, ezen kell változtatnom. minden agyban dől el, de azért ez igazán nehéz. az én "képletem", viszonyulásom a világhoz nem pont ezt segíti. kitartás!!! :)

2013. február 26., kedd

kérdés kérdés hátán

ma voltam okításon, szerződés aláíráson. mindez azért jó, mert csak még jobban bezavarta a rendszeremet. ötletem sincs, hogy mi legyen, de olvasgatom a honlapokat, nézegetem, hogy hol mi a helyzet. sehol nem jó, de azt látom, hogy a kezemben lévő tudással kell kezdenem vmi nagyot. mert persze, jó, hogy van ez a nemezelés, de nincs rá különösebben időm, meg nem is vagyok hozzá kellően nyugodt. tehát, tanulok programozni meg németül, mert talán ez a két dolog fog előrébb vinni az életemben. nagyon oda kell tennem magam, mert egyedül kell boldogulnom. ha véletlen vki lesz mellettem, az csak a ráadás. és bármennyire is tetszik és ugyanakkor kiakaszt a dolog, hogy ismerősöm velem álmodik, akkor sem akarok mással foglalkozni a jövőben, csak a saját dolgaimmal. mindenki oldja meg a saját gondját egyedül, nagyfiúk módjára.

2013. február 24., vasárnap

pihenő

Mivel tegnap szabadnapom volt maximálisan kipihentem magam. hehe, ez volt a vicc... mivel tegnap itthon voltam, felforgattuk a lakást, átrendeztük a szobát, és ez a szoba elég kicsi és zsúfolt, így nem olyan egyszerű pakolni benne. kipakolsz valamit, majd a kiszemelt tárgyat átteszed a tervezett helyére, visszahozod, amit kivittél és örülsz ha elfér. merthogy a tv-szekrénynek használt szekrény 4 centi híján nem fért el. de egy bizonyos F erő mindent megold, két szekrény arrébb mászott, majd a kis szekrény befurakodott a helyére. már csak a tv van hátra, de a tv régi , békebeli méretű darab, így csak bizony féloldalas elhelyezés után fér el a helyén, de nem baj, mert így látszik az ágyból fekvő helyzetből is, ami előnyös. :)
nagyon fáradt, de nem pihen. boltozgat-többet nem megyek, mert mindig több pénzt húz ki belőlem a rendszer, mint szeretném pedig csak élelmet veszek.
este vendégek, kedves barátok. mint kiderült, úgy tervezték, hogy jönnek 8-re, majd 10 körül hazalépnek...ebből az lett, hogy fél3-kor köszöntek el és még akkor is nehéz szívvel. volt itt jó és rossz történetmesélés, élménybeszámoló, okítás, kíváncsiság eloszlatás. és igen, megismételjük.  :D

2013. február 22., péntek

hohohohó

Ismét hóhelyzet itt és másutt.
nekünk meg mikor kell szénáért mennünk? na, mikor? egy hóesős, csúszós reggelen, amikor az autó is keresztbe megy le a dombon, mert neki úgy tetszik. kocsonyás izmokkal, idegességtől megtépázott arcszőrzettel szállunk ki otthon az autóból mégis boldogan pihegve, hogy ezt is túléltük. Hálás vagyok érte, mert amilyen szerencsénk van, csak nyáron találtak volna meg minket. :)
persze, melóba megint rohanok, meg fáj a fejem. ez a kettő mért kapcsolódik össze, azt nem tudom, de összekapcsolódik. pakolás, megnyitás, szépek a templomok, Gábor atya is szépen beszél és jól, még az én figyelmemet is magára vonja szavaival, pedig én nem tartozom egyháza tagjai közé. van benne vmi aranyos, mégis komoly, ami miatt nem  vagy csak nehezen elegyedünk beszédbe, pedig érzem, van vmi amit hallanom kell tőle.